4. fejezet

Sziasztok! :)
"Kicsit" hullafáradtan, de itt vagyok a következő résszel. Nem érzem elég jónak, mintha talán egy kicsit kapkodnék a történésekkel, de majd próbálok lassítani és hosszabb részeket is írni. :D
Most mindenki kedvenc bandájától ajánlom az egyik kedvenc SZÁMOMAT. :DD

Brittany.xx

~ Brittany Carter ~

Egész éjjel rohangáltam. Vagy Jessica-t kerestem és vigasztaltam amiatt, hogy Louis más csajjal smárolt, vagy Styles elől menekültem. Folyton a nyomoba volt és szemtelen megjegyzéseket tett, amikkel kezdett az őrületbe kergetni. Nem értem, hogy lehet valaki annyira pihentagyú, hogy nem tudja megérteni, nekem van barátom?! Vagy csak szimplán tapló...
Egy idő után belefáradtam ebbe, leültem a zenelejátszó mellé és csak figyeltem a tömeget. Styles itt is megtalált, mily' meglepő...
- Ha nem tudnám, hogy nem így van, azt hinném, menekülsz előlem. - állt mellém, majd odahúzott egy széket és közel leült hozzám. Talán túlságosan is közel...
- Na! Mégse vagy olyan hülye, mint gondoltam. - vigyorogtam tettetett lelkesedéssel. Ő csak megforgatta a szemét és kezét a combomra tette. Már épp rá akartam szólni, hogy takarítsa el a mocskos mancsát a lábamról, viszont amikor felé fordultam, valamin megakadt a szemem. Elnéztem a tömegre a válla fölött és teljesen lefagytam.
- Na mi az? Mégis elég sexynek tartassz egy éjszakához? - vigyorgott Styles, azt hihette, hogy az ő "eszméletlen" külseje miatt váltam szoborrá.
Nem is figyeltem a mocskos megjegyzésére, felemeltem az egyik kezemet és a háta mögé mutattam egy ujjammal. Lassan, összehúzott szemöldökkel megfordult, majd homlokán a ráncai kisimultak és játékosan elvigyorodott.
- Nahát! Louis aztán belehúzott. - örvendezett. - Máskor a tánc az egyetlen, amit csinál egy bulin, erre ez már a második csaj, akivel smárol. Büszke vagyok a kis tanítványomra. - bólogatott önelégülten. Erre a kijelentésre elpattant az agyam, hirtelen lesöpörtem a kezét a lábamról és idegesen felpattantam. Meglepődött a heves mozdulataimtól és ő is felállt.
- Mindig tudtam, hogy ilyen bunkók vagytok. - kiáltottam rá fejrázva. Értetlenkedve nézett rám továbbra is. - Ő Jessica! - folytattam.
- És? - vonta fel a szemöldökét. - Legalább lesz egy jó éjszakája. - vonogatta a vállát nemtörődöm stílusban. Erre a kijelentésére még az a cseppnyi önuralmam is elpárolgott, ami eddig segített magam türtőztetésében. Egy hirtelen mozdulattal emeltem fel a kezemet és kevertem le neki egy jó nagy pofont, aminek a csattanását még a dübörgő zenén keresztül is hallottam.
- Bunkó paraszt! - morogtam, majd megfordultam és elindultam az emelet felé. - Fordulj fel! - kiáltottam még vissza, majd felcsörtettem a lépcsőn és bevágódtam a szobámba. Ledobáltam a party-cuccokat magamról, majd felvettem egy melegítő-szettet és dühösen lehuppantam a kanapémra.
Akkora bunkó ez a gyerek. Nem igaz, hogy semmi érzés nincs benne. Meglátszik, hogy a farkával gondolkodik, mint a férfiak nagyrésze. Habár ő nem férfi, csupán egy szánalmas, érzéketlen kölyök.
Nagyon szíven ütött, hogy a legjobb barátnőmet szinte lekurvázta. Oké, hogy nem egy szende kislány és több pasival is volt már, de ez akkor is túlzás volt. Remélem Jessica tudja, hogy ilyen alakokért rajong...
Merengésemből Styles robbantott ki, aki szó szerint beesett az ajtómon, majd becsukta maga mögött az ajtót és odabotladozott hozzám. Járásán látszott, hogy az elmúlt tíz percben nem egy felest dobott be. Szánalom, hogy már csak piával tudnak egyesek jól szórakozni. Én még soha nem ittam egy korty alkohot sem, egyedül kiskoromban kóstoltam meg a papám sörének a habját, de nem ízlett, ezért az alkoholt a "NEM" listám pontjai közé illesztettem.
- Ne haragudj, baby. - esett le mellém a kanapéra, majd a nyakamba bújt és édesen pislogott fel rám, hosszú szempillái mögül. - Nem tudtam, hogy épp piros betűs napjaid vannak. - biggyesztette le ajkait, majd egyik kezét a hasamra simította.
- Nincsenek és undorító vagy! - löktem el magamtól, majd felpattantam az ülőalkalmatosságról. - Bűzlessz az alkoholtól. - fogtam be az orromat, az éjjeliszekrényemről felkaptam egy doboz rágót és egy darabot Styles-hoz vágtam.
- Jé, de ismerősen néz ki ez. - forgatta bizonytalanul az ujjai között a kis, fehér drazsét. - Olyan, mint egy... Jajj, hogy is hívják? Mint egy... - idegesen gondolkodott én pedig megforgattam a szemeimet, kikaptam a kezéből és a szájába nyomtam a rágót. Rágcsálni kezdte, majd hirtelen felpattant.
- Rágó! - ordított és boldogan kezdte mozgatni a száját, közben esetlenül táncikált a szoba közepén.
- Ide figyelj! Nem vagyok babysitter, szóval maradj kussba, vagy kidoblak és marhára nem fog érdekelni, hogy melyik árokba ébredsz reggel és hány újság címlapján fogsz szerepelni?! Felfogtad? - ragadtam meg a vállát, majd lenyomtam az ágyamra. Megszeppenten bólintott és vette le a vörös ingjét, ami alatt egy laza, fehér póló volt. Ledobta a földre és a barna bokacsizmáiból is kibújt. Éppen a fekete csőnadrágját akarta levenni, amikor feleszméltem. - Le ne vedd! - kiáltottam rá, mire ijedten összerezzent.
- De nem tudok ilyen szűk nadrágba aludni. - panaszkodott nyűgösen. Megforgattam a szemeimet, odamentem a szekrényemhez, kivettem belőle egy melegítőalsót és odadobtam Styles-hoz. Egy csomó ruhát elhoztam a barátomtól, ugyanis úgy terveztük, hogy sokszor meglátogat majd itt.
- Miért vannak férfi ruháid? - vonta fel értetlenkedve fél szemöldökét az ágyamon fetrengő, részeg idióta.
- Mint már mondtam, van barátom. - közöltem szárazon és megvártam amíg átvette a nadrágját és bebújt a hatalmas franciaágyba. Nyakig felhúzta a takarót és fél perc múlva már szuszogott.
Gondoltam, hogy Jessica most mással van elfoglalva, egészen pontosan Louis-val, ezért én küldtem el mindenkit, majd kikapcsoltam a zenét és visszamentem a szobámba. Én is befeküdtem az ágyba, Styles mellé és lekapcsoltam az éjjeli szekrényemen lévő lámpát.
Sosem hittem volna, hogy más pasival is fogok egy ágyba aludni a barátomon kívül, főleg nem olyannal, akit ki nem állhatok.